Az első találkozáskor a kliens részletesen elmondja problémáját. Megnyugtató számára, hogy nem sürgeti senki, hangosan végiggondolhat mindent. Akár időrendi, akár fontossági sorrendet használhat, úgy csaponghat, ahogy az asszociációi diktálják. Nincs teljesítményhelyzet, minden jó, amit mond, örülök a hirtelen felbukkanó gondolatainak is. Megtapasztaltatom vele, hogy az óra végére a káoszt legalább részben rendszerezheti. Letisztázhatja a fontos és kevésbé fontos kérdéseket, helyzeteket, a zavaró érzéseit, és körvonalazódik az is, amivel foglalkoznunk kell. Miután mindez megtörténik, és közben „megnéztük magunknak egymást”, eldöntheti, hogy vállalja e velem a további közös munkát. Ha igen, megállapodunk a találkozásaink további menetében, és megtörténik az együttműködésünkre vonatkozó szóbeli szerződéskötés.